Árnyék fény nélkül
Mondat szó nélkül
Tenger víz nélkül
Ennyi vagyok nélküled én
Lány álmok nélkül...
Dallam hang nélkül
Felhő szél nélkül
Erdő fák nélkül
Ez lettem nélküled én
Nő a férfi nélkül...
Nézz rám, ismerj rám
Némán szavak nélkül is értem már
Hisz' ismerlek. Hisz' ismersz...
Hogy Te is hiszel a mesékben
Hiszel ugyanúgy még talán
Ugye tudod mit ígértél,
Hogy mindig rám találsz
Felismersz még, ha álmodban látsz
Hát hol vagy most? Miért nem vagy itt? Hol máshol lenne helyed... ugyan hol?
Minden nap fáradt lánggal ég Nélküled
Egyedül meddig bírom még
Minden nap várom hova sodor a szél,
De úgysem hiszem el
Hogy igazán itt felejtettél
Amíg jót ígérsz
Te jót remélsz
Hát lépj ki álmomból
Ahol régen élsz
És nem hagysz nyugodni, nem hagysz egy pillanatra sem...
Jöjj el álmomból
Jöjj el vágyamból
Minden sóhajból
Angyal akit nem láttam még
Testem és lelkem csak Téged vár...
Minden harcomban, minden vad szóban
Minden arcomban ott vagy és csak tőled lesz szép
Minden álomban, minden pillanatban, minden gondolatban...
Nézz rám, ismerj rám
Némán,szavak nélkül is értem már
Mindenhol érezlek...
Hát legyen aki megvéd
Hát legyen aki rád vigyáz
Hát legyen aki elkísér
Aki érted mond imát
És mindig rád talál
Bármerre jársz....
Remélem, van...
| ,,A ZENE az örökkévalóság idejében jár, mint az élet a regényekben, míg szól. De alighogy elhallgat, a botrány érzése fogja el az embert, mintha leöntötték volna hideg vízzel, vagy öltözetlenül lepték volna meg." Borisz Leonyidovics Paszternak | ||
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Mester Tamás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Mester Tamás. Összes bejegyzés megjelenítése
2010. október 12., kedd
Címkék:
:/,
dalszöveg,
fájdalom,
hiány...,
kérdések...,
kötődés,
Mester Tamás,
múlt,
Neked,
szív,
videó,
zene
2010. október 7., csütörtök
az egész dalszöveget kiemelhetném...
Árnyék fény nélkül
Mondat szó nélkül
Tenger víz nélkül
Ennyi vagyok nélküled én
Dallam hang nélkül
Felhő szél nélkül
Erdő fák nélkül
Ez lettem nélküled én
Nézz rám, ismerj rám
Némán szavak nélkül is értem már
Hogy Te is hiszel a mesékben
Hiszel ugyanúgy még talán
Ugye tudod mit ígértél,
Hogy mindig rám találsz
Felismersz még, ha álmodban látsz
Minden nap fáradt lánggal ég Nélküled
Egyedül meddig bírom még
Minden nap várom hova sodor a szél,
De úgysem hiszem el
Hogy igazán itt felejtettél
Amíg jót igérsz
Te jót remélsz
Hát lépj ki álmomból
Ahol régen élsz
Jöjj el álmomból
Jöjj el vágyamból
Minden sóhajból
Angyal akit nem láttam még
Minden harcomban, minden vad szóban
Minden arcomban ott vagy és csak tőled lesz szép
Nézz rám, ismerj rám
Némán,szavak nélkül is értem már
Hát legyen aki megvéd
Hát legyen aki rád vigyáz
Hát legyen aki elkísér
Aki érted mond imát
És mindig rád talál
Bármerre jársz....
Minden nap fáradt........
2010. október 4., hétfő
aztamindenit...
Te visszamennél szívesen
De már nem tudod hová
Minden emlék idegen
Sok régi kép, ami nem hasonlít rád
Egy álmos szerető
Egy majdnem szenvedély
S te nem hiszed már,lehet elég időd
Hogy a pillanatnak élj
Az ami volt, egy szomorú emlék
Hát szabadítsd fel a szíved és szállj
Érezd, hogy újra égni kell
A szavakon túl más szemmel látsz
Hogy nem gyengít félelem
De benned még ég az a tűz
De ha nincs miért meghalnod, úgy miért élsz
Engedd el, ami nem kell
Néha visszatér még ugyanúgy
Egy régi félelem
Semmi nem hajt igazán
Ha elhiszed, hogy túl vagy mindenen
Rég nem volt szélvihar a néma tengeren
Mert összetörhet, s te félsz nem élnéd túl
Ha a szíved védtelen
De félig él, az aki nem mer
Hát szabadítsd fel a szíved és szállj
Érezd, hogy újra égni kell
A szavakon túl más szemmel látsz
Hogy nem gyengít félelem
Mert benned még ég az a tűz
De ha nincs miért meghalnod, úgy miért élsz
Engedd el, ami nem kell
Én sem látom, hogy mit tennék másként, ha újra kezdhetném
Eltévedtem párszor, de nem bánom már, lehet, újra megtenném
Ami volt, marad a múlt, egy régi emlék
A szívedben érzed
Hogy van még mért élned
A tűz újra éled
És újból megéget
De nem kell, hogy félj
Nem kell, több szó
Engedd, hogy fájjon
Engedd, így jó
A szíved újra érzed, hogy szabadon száll
Címkék:
álmok,
emlékek,
hiány...,
kötődés,
Mester Tamás,
múlt,
Neked,
Presser Gábor,
szív,
vágyak,
zene,
zongora
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)