Már nem tudom, hány réteg van bennem... Hány teljesen különböző ember és karakter, hányféle stílus... Mennyi ellentétes és egymással összeegyeztethetetlen érzelem...
Egyáltalán ki a fene vagyok én?
Az embereknek megmutatom egyfajta arcomat. A barátaimnak egy kicsit más arcomat is. A legjobb barátaim ismerik ezt a blogot. És érzem, hogy még mindig maradt bennem annyi minden...
Csak sodródok. Persze, hogy jó végre ez is. De én sohasem szerettem úgy túlságosan sokáig sodródni. Nem szeretek céltalanul élni. Egy csomó tervem és célkitűzésem van, mégis valahogy céltalannak érzem az egészet... Most akkor hogy is van ez? :S