Tudod, néha egy kicsit szeretném, ha olvasnád még a blogot. Nem zavarna, most sem zavarna, hogy mindent tudsz rólam - természetesen nem emiatt szüneteltetem a másikat.

Eszedbe jutok-e? Gondolsz-e időnként rám?

Belinkelsz egy-egy zenét... Amit imádok. A csengőhangom is volt sokáig. Vajon ez eszedbe jut-e, mikor meghallgatod? Ráadásul éppen ez a verzió volt felrakva a telómra.

Vagy ez már eszedbe sem jut? Netán nem is emlékszel már rá?

Nem törölhettél ki az emlékezetedből. De van más - biztosan halványult. Csak én merengek itt folyamatosan. Mint a nagyon idős asszonyok, akiknek az élet már a hátuk mögött van. Tudom, hogy előttem van. De vannak olyan részei az életnek - amik már kérlelhetetlenül mögöttem... és nem tudom, lesznek-e még valaha ilyen élményeim...